Isis, az ezernevű - előadássorozat

Isis, az ezernevű
Egy egyiptomi eredetű Istennő tisztelete és emlékanyaga Pannoniában
(előadássorozat az Iseumban)
 
2024. április 9.
Nagyernyei-Szabó Ádám (Magyar Nemzeti Múzeum):  Egyiptomi kultuszok és misztériumok a Római Birodalomban
 
Az egyiptomi eredetű misztériumok és kultuszok az actiumi csata (Kr.e. 31) és Egyiptom bekebelezése után váltak elterjedté a Római Birodalomban. Kifejezésformái már a birodalmi vallásigazgatás számára is értelmezhető romanizált jelenségek voltak, emiatt inkább egyiptizáló vallási irányzatoknak tekinthetők. A papoknak, híveknek és kultuszhelyeknek az anyaterülettel való kapcsolatai minden korszakban kimutathatóak voltak. Az irányukban megmutatkozó kezdeti erős elutasítást később az állam általi támogatottság váltotta fel, majd az uralkodók maguk is az egyiptomi istenek tisztelőivé váltak.
 
2024. április 23.
Lindner Gyula (Pécsi Tudományegyetem) Isisről görög szemmel - Az Isis-kultusz görög forrásai

Isis a Kr.e. 6. századtól kezdve fontos helyet vív ki magának a mediterrán világ vallási horizontján.  Görög szerzők írnak róla, alakja görög polisok pantheonjának részévé válik, kultuszának nyomait görög közösségek régészeti anyagában találjuk. Az előadás Isis alakját, kultuszának egyes elemeit görög híradások, a rendelkezésre álló irodalmi és epigráfiai források tükrében vizsgálja, különös tekintettel Athén városára, a Hellas-szerte felbukkanó Isis-aretalogiák kérdésére, valamint Plutarchos Isis-ről szóló szövegére.
 
2024. május 7.
Sosztarits Ottó (Iseum Savariense): Ünnepek és hétköznapok az Iseumokban
 
Az ókori kalendárium jeles napjai zömében csillagászatilag meghatározott időponthoz vagy más, természeti jelenséghez kötődtek. Így volt ez Isis-Serapis kultuszának esetében is, ahol a római naptárhoz igazítva, részben romanizált formában jelentek meg a hagyományos egyiptomi eredetű ünnepek is. A szentély hétköznapjait is a legfontosabb égi jelenségek, a napfelkelte és napnyugta foglalta keretbe, míg a nap szertartásai kötött rendben, a birodalom minden szentélyében nagyjából azonos liturgia szerint zajlottak.  

 
2024. május 21.
Bíró Szilvia (Iseum Savariense) : Tárgyak és funkcióik az Iseumokban

Milyen tárgyakat találhatnak a régészek egy Isis- szentély feltárásán? Ezek a tárgyak a szentély mindennapi életéhez tartoztak vagy esetleg az egyes szertartások során is szerephez juthattak? Egyáltalán vannak-e olyan tárgytípusok amik alapján biztos állíthatjuk, hogy szentéllyel és milyen istennek dedikált szentéllyel van dolgunk? Ezen kérdések köré szerveződnek az előadás főbb kérdései.
 
2024. június 4.
Mráv Zsolt (Magyar Nemzeti Múzeum) : Alexandria istenei és Róma császárai

Izgalmas folyamat, hogy miként alakult a római császárok és a szenátus görög-egyiptomi istenekről alkotott képe és véleménye a kultusz elutasítástól a római pantheonba történő befogadásig és késői virágzásáig. Választ keresünk arra a kérdésre is, hogy mennyiben befolyásolta a császári család tagjainak vallási kötődése és példája az alexandriai istenek italiai és tartományi kultuszát?  Ennek keretében megismerkedünk az alexandriai istenek császári pártfogóival és végül a 4. század végi Róma városi szenátori elittel, amely egy keresztény birodalomban Isis és Sarapis hitével demonstrálta pogánysághoz való ragaszkodását.   

Belépőjegy: 500 Ft/fő